Emlékezet és történet között – Pierre Nora nyomán

Mi történik az emlékezéssel akkor, amikor már nincs közösség, ami továbbadja? Pierre Nora azt vizsgálta, hogyan vált a múlt élő tapasztalatból rögzített adattá, és mi marad meg belőle történetekben, tárgyakban és szimbólumokban. Ez az írás nem a történelemről szól, hanem arról, hogyan emlékezünk – és miért fontos ez egy olyan korban, ahol mindent dokumentálunk, de egyre kevesebbet élünk át.

Az interjú

Egy képzeletbeli interjú keretében az elbeszélő saját történeteinek igazságtartalmát vizsgálja. A szöveg a nagyapához fűződő emlékeken, gyermekkori meséken és felnőttkori felismeréseken keresztül vall emlékezésről, identitásról és elbeszélésről. A Montiverzum mint tudatos anti-monográfia nem a tényszerűséget, hanem az átélés igazságát állítja középpontba.

Az elátkozott váltó

Egy tizenéves fiú apjával Marseille-be utazik, hogy behajtsanak egy régi váltót, és egy zseniális ötlet hozza meg a szerencséjüket. A hirtelen jött vagyon Párizsban széthullást, tragédiát és családi viszályt hoz, míg a fiú kénytelen újraépíteni mindent józansággal és leleménnyel. A nagyapa története arról szól, hogy a pénz mulandó, de a szeretet, becsület és hit maradandó örökség.

A felvételi, avagy „légy férfi”!

Egy apuka humorral, kétségbeeséssel és némi Túró Rudival próbálja átsegíteni ikergyerekeit a felvételi felkészülés poklán. A nagy napon azonban kiderül: nemcsak a gyerekeknek kell helytállniuk, hanem neki is — férfiként, apaként, és néha a logikai csapdák Sherlockjaként. A pontokért vívott harcból egy kicsit féloldalas lett

Modern Debunking of the Iliad & Odyssey

A hilariously irreverent retelling in which the Iliad becomes a ten-season ancient binge-series and the Trojan Horse a laughable tech innovation. The Odyssey is dismissed as a botched spin-off and reduced to Odysseus getting hopelessly lost while cheating on his wife on every island. A modern, corporate-flavoured parody that gleefully dismantles both epics with deadpan logic and academic-sounding nonsense.

Egy-null

1981-ben, a magyar–román focimeccs után két diákot kihallgatnak, mert a feleki tetőn túlhevült állapotban román zászlót égettek. Montit is kihallgatják, bár ő végig otthon volt. A szekusok megpróbálják vallomásra bírni, de gyorsan kiderül, hogy Monti nemcsak a matekpéldatárakat, hanem Szókratész retorikáját is bújja és „concessio ad absurdum” nevű csapdába csalja őket.

A bécsi reptér diszkrét bája

A bécsi reptér kaotikus estéjén szemtanúi leszünk, hogyan válik a túlfoglalásból valóság-show: ordító hangosbemondó, kétségbeesett utasok, egyre emelkedő kompenzációs ajánlatok, és végül a csúcspont — egy szőke és egy barna utas cicaharca, miközben a többiek kólával és popkornnal élvezik a műsort.

Szibériai rulett

Egy kemény szibériai éjszaka után Alexej sakálrészegen ébred, rejtélyes vérzésekkel. Ráadásul a megnyert rulettzsetonjait sem találja. Monti segítségével kiderül: a megoldás a röntgenképen van — és Iván valószínűleg túl közel került a pénzhez.

Összedőlt egy híd

Egy távoli híd leszakadása három ember életét sodorja össze: Monti zavart ártatlanságát, Stela elfojtott női vágyait és a professzor csendes tragédiáját. A korrózióvédelem ürügyén induló tankör mögött egy sokkal személyesebb történet bontakozik ki – vágy, felelősség, kimondatlan hiányok, elmaradt életek. Három nézőpontból rajzolódik ki egy pillanat, amely mindhármukat örökre megváltoztatja.

Riadó!

A román hadsereg épp a magyar kiskatonát alázza, amikor Monti egy félmondattal visszapöcköli a forró krumplit a feladónak. A parancsnok kapcába csavart lábfeje dérszoborrá fagy, a század pedig próbálja nem lehányni a zubbonyát a visszafojtott röhögéstől. Egy titkolt, de vidám halál. Balkáni hadsereg, Monti-féle túlélés: garantált káosz.

A pislogó csicsóka

Egy apás szüléstörténet, ahol a pánik, a humor és a meghatottság kaotikusan keveredik a műtő steril fényében. Monti előbb elájul, majd csicsókához hasonlítja újszülött fiát —
mégis, amikor az anya kimondja, hogy „de gyönyörű”, a groteszk hirtelen szentté válik..

A klasszikus Iliász és Odüsszeia kritikája

Monti ezúttal Homérosz eposzait veszi górcső alá, és a trójai háború helyett az ókori marketingre, a spin-offokra és az antik PR-ra fókuszál. Szarkasztikus pontossággal fejti meg, hogyan lett a tízéves ostromból binge-watch, a faló-projektből startup, Odüsszeuszból pedig mediterrán nőcsábász-influenszer.

A csokis meló

A nyolcéves Monti először dolgozik édesanyja könyvelési osztályán, ahol számolási tehetségével pillanatok alatt felülmúlja a felnőtteket. A beígért jutalom – a mogyorós csoki – azonban elmarad, de a kis Monti zseniális alkudozással behajtja a tartozást. A gyerekkori történet egyszerre humoros, keserédes és meglepően felnőttes: a számok világában a morál a legnehezebb egyenlet.